,,... híd szerepét kívántam betölteni megyénk és a főváros között” (2.)

Lassan lejár a mandátuma Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselőnek, ezért úgy gondolta, itt az ideje a számadásnak. Mivel nemrég ,,Szövetség Máramarosért” címmel beszámolófüzetet adott ki az elmúlt esztendők tevékenységéről, fontosnak tartottuk mi is számadásra bírni a képviselőt, hogy lássuk, mi az, amit sikerült elérnie a négy év alatt, és mi az, aminek a kiharcolása még várat magára.
- folytatás az előző lapszámból –
- Vegyük sorra a különféle területeket. Kollektív jogaink téren milyen eredményeket mutat fel az RMDSZ?
- Megakadályoztuk a kisebbségellenes kezdeményezéseket: például Bogdan Diaconu törvénytervezetét, amely a Diszkriminációellenes Tanács felszámolását kezdeményezte. Munkánk eredményeként a szenátus egyöntetűen utasította el Tudor Ciuhodaru PSD-s képviselő tervezetét, amely 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntette volna az alkotmányos rend megváltoztatását célzó rendezvények szervezőit (a jogszabály indoklása szerint a Március 15-i felvonuláshoz hasonló eseményekhez módosítani kell a Btk.-t). Döntőházként fogadta el a képviselőház azt a törvénykezdeményezésem, amely a visszaszolgáltatott javak valós értékfelmérését biztosítja, valamint arra kötelezi az államot, hogy visszaszolgáltatási folyamatban bizonyítsa be, nem jogtalanul kobozta el a tulajdont. Azok az igénylők, akik kárpótlásért folyamodtak valós ingatlan áron alul voltak kárpótolva. Ezentúl nem a 2013-as ingatlan értékek szerint kell felmérni az ingatlanokat, hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői értékrács szerint kell azokat felbecsülni. Az elfogadott törvény változást hoz az eddigi visszaszolgáltatási folyamatban: eddig az eredeti tulajdonosoknak kellett bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket az adott tulajdontól. Ezt sok esetben lehetetlen volt bebizonyítani, a törvényben gyakorlatilag megfordítottuk az eddigi bizonyítási folyamatot: ezentúl az állam kell bizonyítsa azt, hogy nem erőszakkal vette el az adott javat, amennyiben ezt nem tudja, akkor az adott ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti tulajdonost illeti meg. A kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása sajnos még mindig nem rendeződött. Világosan látszik, hogy Románia akadályokat gördített a folyamat elé, az állam, ha tehetné visszaállamosítaná ezeket az ingatlanokat. Erre a folyamatra tettünk féket, és a visszaszolgáltatással foglalkozó ügyvédekkel konzultálva olyan törvénykezdeményezéseket dolgoztam ki és iktattam, amelyek a visszaszolgáltatás folyamatát könnyebbé és igazságosabbá tehetik. Ugyanakkor megakadályoztuk, hogy újabb törvényes kivételeket vezessenek be a természetbeni visszaszolgáltatások folyamataiba, amelyek lassítanák a restitúciót. A megbuktatott tervezet előírta volna többek között, hogy az agrártudományi felsőoktatási intézmények igazgatása alatt levő területeket nem lehetett volna visszaszolgáltatni a jogos tulajdonosoknak. Ez pedig ellenkezik az RMDSZ által sokat hangoztatott és képviselt restitucio in integrum elvvel.
Az ANRP által kibocsátott restitúciós kárpótlási döntéseket ezentúl az érintett ingatlan címe vagy földrajzi elhelyezkedése szerinti illetékes megyei törvényszéken lehet megtámadni. A kommunista rendszer ideje alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát szabályzó törvényt módosítottuk úgy, hogy ezentúl az érintettek az Országos Tulajdonvisszaszolgáltató Hatóság (ANRP) alárendeltségében működő Központi Kárpótlási Bizottság által kibocsátott döntéseket – az érintett ingatlan címe vagy földrajzi elhelyezkedése szerinti illetékes megyei törvényszéken – lehessen megtámadni. Idáig kizárólag csak a bukaresti törvényszék volt illetékes ebben.
Aztán, törvénybe foglaltuk a szociális bentlakások rendszerét, amely által a hátrányos környezetből származó gyerekeken segítünk, és olyan civilszervezetek működését biztosítjuk, mint amilyen a Nagybányán létrejött Bosco Szent János Szórványkollégium.
Ami az oktatást illeti, rendeztük az oktatók javadalmazását, vonzóbbá tettük a pedagógusi pályát: 25 százalékkal emeltük meg az oktatók alapfizetését, erre majd egy újabb, 20 százalékos növekedés van előírva.
Sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyebb tételekből vizsgáznak ezentúl román nyelvből a képességvizsgán és érettségin a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok. A magyar diákoknak 12 éven át külön rendszer szerint kell tanítani a román nyelvet, speciális tankönyvekből.
Ezután nem szüntethetnek meg magyar osztályokat a Szövetség beleegyezése nélkül törvénybe foglaltuk, hogy csak a tanügyi szaktárca kisebbségi államtitkársága, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának alárendeltségében működő oktatásügyi bizottság, vagy az érintett kisebbségi közösség parlamenti képviseletének jóváhagyásával szüntethetnek meg anyanyelvű osztályokat.
Támogattam továbbá az egységes bértörvény tervezetét, hiszen mindamellett, hogy 25 százalékkal emelte meg január elsejétől az állami alkalmazottak bérét, kiszámíthatóbb és következetesebb bérezési rács alapján biztosít méltányos fizetéseket a közigazgatásban dolgozóknak. Az akkori kormány vállalta a fizetésemelésekkel járó pénzkeret megteremtését, így a felelősséget is vállalta a jogszabály gyakorlatba ültetéséért.
Megoldást találtunk a bajba jutott ingatlanhitelesek lakásproblémájára. Lehetővé tettük, hogy az önkormányzat megvásárolhassa lakásukat, majd azt bérbe adja nekik.
Törvénymódosítást dolgoztunk ki a nők ellen elkövetett erőszak büntetésének szigorításáért, amely távoltartási rendelettel biztosítaná a bántalmazott nő azonnali védelmét, és lehetőséget adna arra, hogy a rendőrség azonnal cselekedjen.
2 000 lejre emeltük a nyugdíjak megadóztatásának korlátját, és eltöröltük az egészségügyi biztosítás kifizetésének kötelezettségét a nyugdíjasok esetében, így ezek a pénzösszegek a kisnyugdíjjal rendelkezők zsebében maradnak.
Támogattam a gyermekpénz növelését, így a két éven aluli gyermekeknek járó 200 lejes támogatás 300-ra, a két éven felülieknek járó 84-ről 150 lejre növekedjen.
Egy egészséges vállalkozói környezet kialakítása érdekében számos módosítást fogalmaztunk meg azért, hogy a cégek saját maguk dönthessenek arról, hogy 1 százalékos forgalmi adót vagy 16 százalékos profitadót fizetnek.
Aztán a prevenciós törvény, amely kimondja, hogy az ellenőrző hatóság első körben nem büntetheti a cégeket, hanem javaslatokat kell megfogalmaznia az észlelt problémák megoldására. Erre a prevenciós intézkedésre azért is szükség van, mert Romániában jelenleg egyik napról a másikra változnak a törvényes előírások, és sok cég képtelen lépést tartani ezekkel. Ugyanakkor gyakoriak az olyan esetek is, amikor a rendelkezések ellentmondanak egymásnak, vagy éppen értelmezésük több szempontból is kétséges, így pontosításra szorulnak.
A munkaadók havi 250-300 euró értékű támogatást kaphatnak, amennyiben fiatal inasokat, frissen diplomázott gyakornokokat alkalmaznak. Az inastörvény és a gyakornoki törvény módosítását támogatta az RMDSZ. (folytatjuk)
Lejegyezte: Tamási Attila